Bemutatkozás

Az ország első ének-zenei iskolájaként 1950-ben létesült Kodály Zoltán Ének-zenei Iskola napjainkban Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola néven működik. 

Intézményünkben az ének-zenét emelt szinten oktató általános iskolára épül a négy évfolyamos gimnázium, valamint a szakgimnáziumzeneművészeti és néptánc tagozattal. Az általános iskolások és a gimnazisták alapfokú művészeti iskolánk zenei és néptánc ágazatában egészíthetik ki tanulmányaikat. Az éneklést és a kórusmunkát előtérbe helyező általános iskolai és gimnáziumi oktatáshoz hangszeres és néptáncos képzés is csatlakozik ilyen módon – választható formában.

Az alapfokú művészetoktatás kereteiben zongorát, hegedűt, gordonkát, fuvolát, klarinétot, oboát, rézfúvós és ütőhangszereket, gitárt és népzenét, valamint magánéneket tanulhatnak a növendékek.

A szakgimnázium zeneművészeti tagozatán zongora, orgona, csembaló, hegedű, mélyhegedű, gordonka, fuvola, klarinét, oboa, fagott, vadászkürt, harsona, magánének és szolfézs-zeneelmélet tanszak működik. Párhuzamos képzéssel, tehát a szakmai tárgyakat a közismereti tárgyakkal egyidejűleg tanulják a diákok.

Általános iskolánk és gimnáziumunk az ének-zenei nevelést elsősorban a személyiségfejlesztés egyik lehetőségének tekinti, ugyanakkor fontosnak tartja a zenei tehetségek felkutatását, támogatását, zenei pályára való felkészítését is.

Mindemellett nagy gondot fordít a közismereti tárgyak magas színvonalú oktatására

A szakgimnázium elsődleges célja, hogy felkészítse a tanulókat a zenei, illetve a néptáncművészeti továbbtanulásra. 

A kompetenciamérések eredményei az országos összehasonlításban előkelő helyet juttatnak mind az általános iskolának, mind a gimnáziumnak és a szakgimnáziumnak. Tanítványaink az országos átlag fölötti színvonalon teljesítik a követelményeket.

Nevelő-oktató munkánk valamennyi területén figyelemre méltók a versenyeken szerzett kiváló helyezések is.

Általános iskolásaink szinte kivétel nélkül érettségit adó középiskolában folytatják tanulmányaikat, a legtöbben saját gimnáziumunkban és szakgimnáziumunkban tanulnak tovább, de sikeresen felvételiznek más gimnáziumokba is.

Saját gimnáziumunk tanulói képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően bármely választott tárgyból készülhetnek emelt szintű érettségi vizsgára.

A gimnazisták pályaorientációja igen változatos, nem csupán a humán tárgyakból, a reál tárgyakból is sikeresek lehetnek. 

A szakgimnáziumból a legtöbben már a közismereti érettségi után bekerülnek a Zeneakadémiára, az egyetemek zeneművészeti karára, főiskolákra.

Az iskola művészeti csoportjai kimagasló eredményeket mutattak föl az elmúlt években. Hét kórusa – az Antanténusz, a Miraculum, az Aurin kórus, a Fiúkórus, a Vegyes kar és a Kodály Zoltán leánykar – számos elismerést szerzett nemzetközi és hazai versenyeken, fesztiválokon.

Az egyik legemlékezetesebb szereplés a Kínában megrendezett kórusolimpián való föllépés volt, az Aurin kórus folklór kategóriában olimpiai bajnok lett.

A szakgimnázium vonós zenekara nagy élményt jelentő hangversenyekkel ajándékozta meg az iskolai és városi közönséget számos alkalommal, s ugyancsak szép eredményeket ért el a zeneművészeti szakközépiskolák országos versenyén.

Alapfokú művészeti iskolánk elnyerte a minősítő bizottság KIVÁLÓ MINŐSÍTÉSÉT eddigi eredményei, a tantestület felkészültsége és a tárgyi feltételek alapján.

Az iskola hangversenyterme gazdag hangversenyéletnek ad teret. A tanulók ilyen módon a legmagasabb szintű szabadidős tevékenységhez, a legkulturáltabb időtöltéshez kaphatnak segítséget.

Tornatermünkben és sportudvarunkon délutánonként is sportolhatnak a diákok a testnevelők által vezetett sportkörökben. Az iskola egyik kosárcsapata 2002-ben olimpiai bajnok volt az országos diákolimpián, de az elmúlt években is több alkalommal jutottak be a döntőbe, majd előkelő helyezéseket szereztek.

Iskolánk 2002-ben megkapta a Magyar Zene- és Művészeti Iskolák Szövetségének Művészetoktatásért intézményi díját, 2005-ben a Kodály Intézetért című elismerést, valamint a Magyar Örökség Díjat. 2010-ben pedig a Pro Renovanda Cultura Hungariae

Alapítvány Kodály Zoltán díjával ismerték el nevelő-oktató munkáját. 2016-ban az Európa Jövője Egyesület Európa Gyermekeinek Jövőjéért díjban részesült.  

Tehetséggondozó tevékenysége alapján az elmúlt tanévben másodszor is akkreditált kiváló tehetségponttá nyilvánították intézményünket.  

Tantestületünkből sok pedagógus rendelkezik rangos szakmai, pedagógiai díjakkal és állami kitüntetésekkel.

Igazgatói köszöntő

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önt iskolánk honlapján.

 

“A zenével nem csak zenét tanulunk. Az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat.” Kodály Zoltán

Amikor 1950-ben az ország első ének – zenei iskolájaként Kecskeméten elindult az első évfolyam, a legfőbb iránymutató Kodály Zoltán szavai voltak: “zene nélkül nincs teljes ember!” Intézményünk pedagógiai programja “…zenével nemcsak zenét tanulunk” kifejezi mindkét intézményegységünk zene-, illetve művészetközpontú nevelő-oktató tevékenységét. Ugyanakkor utal arra is, hogy a zene- és művészetoktatással egyenrangúnak tekintjük a közismereti tárgyak tanítását, arra törekszünk, hogy a nevelésnek-oktatásnak e két területe egyensúlyban legyen. Az idézet mindemellett rámutat arra is, hogy nevelőmunkánkat Kodály Zoltán zenepedagógiai elképzeléseire alapozzuk, valamint arra a tapasztalatra és felismerésre, hogy az intenzív zenetanulás jótékony hatással van más tantárgyak ismereteinek elsajátítására, a különféle képességek, kompetenciák fejlesztésére. Nagy szerepet tulajdonítunk Kodály Zoltán szellemi hagyatékának ápolására.

Főbb elismeréseink

2001.   “A Magyar Művészetoktatásért” intézményi szakmai díj,

2005.   Magyar Örökség Díj,

2010.   Pro Renovanda Cultura Hungariae Kodály Zoltán díj, 

2018.   Hungarikum díj átvétele, Kodály Zoltánné kérésére iskolánk igazgatója képviselte a 
           Kodály koncepciót a Parlamentben.

 

Bízom abban, hogy honlapunkon hasznos tudnivalókat talál iskolánk működéséről, képzéseinkről, intézményünk mindennapi életéről. További információkért keressenek bennünket az elérhetőségeinken!

Tisztelettel:

Balogné Papp Boglárka

intézményvezető

Az iskola története évszámokban

Az iskola alapításának előzményei, történetének legfontosabb eseményei

1947. december 16.: 65. születésnapja alkalmából Kodály Zoltánt Kecskemét városa díszpolgárává fogadta. Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta, a Kecskeméti Tanítóképző Intézet gyakorló iskolájának ének-szaktanítója vezetésével a zeneóvodások gyermekjátékokat, a gyakorló-iskola kórusa Kodály-műveket adott elő. Kodály Zoltán a következőket mondta a fiatal pedagógusnőnek:”Ez jó, csak nem szabad abbahagyni a hatéveseknél. Hadd folytassák az iskolában is!”

1949. június: Kodály Zoltán kecskeméti látogatása során ismét sugalmazta Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Mártának egy énekes iskola létrehozását.

1950 nyara: A tanárnő papírra vetette elképzeléseit, és kérvényezte az iskola 1. osztályának indítását.

1950. szeptember 22.: A minisztérium engedélyezte egy próbaévre az 1. osztály megszervezését, mely 19 fővel indult.

1950. október 27.: Az első tanítási nap.

1952. november 1.:  Az iskola önálló ének-zenei iskola lett, Szentkirályi Márta pedig igazgatói rangot kapott.

1952. december: Kodály Zoltán első látogatása az iskolában.

1953. szeptember: Megkezdődött a hangszeroktatás is.

1954: A minisztérium engedélyt adott a felső tagozat indítására.

1956: Az oktatási miniszter további énekes iskolák megnyitását tette lehetővé.

1957: A városi tanács művelődési osztályvezetője meg akarta szüntetni az iskolát

1964: Megépült az iskola új önálló épülete, az intézmény gimnáziumi tagozattal bővült.

1981: A Kodály Iskola zeneművészeti szakközépiskolai képzéssel bővült, és az egykori református Újkollégium épületébe költözött.

1997: Az Újkollégium visszakerült a Református Egyház tulajdonába. Az iskola jelenlegi épületébe, a felújított és kibővített Ferencz József laktanyába került.

2002: A Kodály iskola tevékenységét a Magyar Zeneiskolák Szövetsége A Magyar Művészetoktatásért intézményi díjjal ismerte el.

2005: Az intézmény megkapta a Kodály Intézetért díjat a több évtizedes együttműködés elismeréseként.

2005. december 17.:  A Kodály Iskola elnyerte a Magyar Örökség-díjat.

2007: Az intézmény alapfokú művészeti iskolája kiváló minősítést kapott.

2007 nyara: Az intézményi átszervezés során a Kodály iskolát összevonták az M. Bodon Pál Zeneiskolával, 3 óvodával és az Erdei Ferenc Művelődési Központban működő néptáncművészeti iskolával, melynek eredményeként létrejött a Kecskeméti Művészeti Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A volt Kodály iskola a KMOI intézményegységeként működött tovább, alapfokú zeneoktatása néptánc-tanítással egészült ki.

2010: Az intézmény Kodály Zoltánról elnevezett egysége megkapta a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Kodály Zoltán díját a zeneszerző és zenepedagógus szellemi hagyatékának ápolásáért.

2013. szeptember: A közös igazgatású intézmény – az óvodák leválásával egyidejűleg – átkerült a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásába. Az iskola újra viselheti a Kodály Zoltán nevet.

2016: A Kodály iskola Európa Gyermekeinek Jövőjéért Díjban részesült.

2016. szeptember 1-től.: Az intézmény szakközépiskolája szakgimnáziumként működik tovább. A teljes intézmény neve: Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola. 

2017: Az intézmény Kodály iskolája másodszor is megkapta az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet.

2017. szeptember 1.: Az intézményből kivált az M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti Iskola. A Kodályról elnevezett iskola továbbra is többcélú intézmény: Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola néven.

 

Balogné Papp Boglárka

intézményvezető

Névadónk

Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16.Budapest, 1967. március 6.)

 

Zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, zenepedagógus, az MTA tagja, Kossuth-díjas (1948, 1952).

Atyja Frigyes MÁV-tisztviselő, anyja Jaloveczky Paulina, mindketten műkedvelő muzsikusok. A nagyszombati érseki gimnázium tanulója volt, emellett zenei tanulmányokat (zongora, hegedű, gordonka) is folytatott. 1900-tól Budapesten a tudományegyetemen – mint az Eötvös-kollégium tagja – a magyar és a német szakot hallgatta, a Zeneakadémián Koessler János zeneszerzés-növendéke volt. Az egyetemen 1906-ban doktorált A magyar népdal strófaszerkezete c. disszertációval, és ugyanebben az évben volt akadémiai vizsgahangversenye is. 1906-1907-ben tanulmányutat tett Berlinben és Párizsban. A francia fővárosban érte életének egyik legdöntőbb zenei élménye: megismerkedett Debussy muzsikájával.

Már 1905-től kezdődően rendszeres népdalgyűjtő utakat tett, és ezt a működését – kisebb megszakításokkal – egészen 1925-ig folytatta, de még 1950-ben is gyűjtött Mohácson. Gyűjtése, Bartókkal ellentétben, szinte kizárólagosan a magyar nyelvterületre irányult. Zenei élményeinek hatása alatt 1907-1909 táján szinte már teljesen készen van egyéni zenei nyelve és stílusa.

Első önálló szerzői estje 1910. március 17-én volt, műsoron többek között az I. vonósnégyessel, amelyet még ugyanebben az évben Párizsban és Zürichben is bemutattak, nem sokkal később (az I. világháború alatt) pedig az USA-ban is ismertté vált. 1907-ben lett a Zeneakadémia zeneelmélet-, 1908-ban zeneszerzéstanára. 1919 elején aligazgatónak nevezték ki, és ebben a minőségben vezette az intézetet a Tanácsköztársaság idején. Ezért utóbb fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene, melynek eredményeként visszafokozták tanári beosztásába és egy évre szabadságolták. 1921-től tanított újra, és 1940-ig a Főiskola zeneszerzéstanára.

A húszas évek hozták meg számára a már régtől megérdemelt igazi világhírnevet. 1923-ban a székesfőváros fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi programra komponálta alkotóművészetének egyik csúcsát, a Psalmus Hungaricust, ez a mű hamarosan az egész világot bejárta. 1926-ban Zürichben, 1927-ben Hollandiában, Angliában, Németországban és az Egyesült Államokban is bemutatták. A Psalmus diadalútja jelentette egyúttal Kodály karmesteri működésének a kezdetét is. 1926-ban került bemutatásra a Paulini Béla és Harsányi Zsolt szövegére írt daljáték, a Háry János, zenéjéből zenekari szvitet készített, amely ugyancsak világszerte játszott hangversenydarab lett, Amerikában Mengelberg szólaltatta meg 1927-ben. Ezekben az években alakult ki meleg barátsága Arturo Toscaninivel, neki ajánlotta az 1929-ben átdolgozott Nyári este című zenekari kompozícióját; a nagy olasz karmester Amerikában számos művét vitte diadalra, és jelentős alkotások megírására ösztönözte a zeneszerzőt.

1925 táján irányult figyelme a gyermekénekkarokra s egyúttal az iskolai ének-és zenetanításra. Megvilágosodott előtte, hogy a zenei közoktatás nem kielégítő és idegen szellemben történik. Az iskolai énekkarok működését általánossá és magas színvonalúvá kell tenni, hogy zeneileg művelt fiatalság nevelkedhessen fel. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítására ezentúl tevékenységének igen jelentős hányadát szentelte, mindenekelőtt azáltal, hogy remekbe szabott gyermekkarai révén megfelelő magas színvonalú, nemzeti gyökerekből táplálkozó zenei anyaghoz juttatta az iskolai énekkarokat. Népzenekutatásának és rendszerező munkájának tapasztalataira támaszkodva, a folklorisztika fejlesztése és a magyar népi zenekultúra terjesztése érlékében 1930-tól a budapesti tudományegyetemen zenefolklorisztikai és zeneelméleti szemináriumot indított, amelyet 1939-ig vezetett. 1937 őszétől a Zeneművészeti Főiskolán népzenét adott elő, fáradozásainak eredményeképpen indult meg a rendszeres népzeneoktatás felsőfokú zenei tanintézetünkben.

1940-ben, miután a főiskolán beszüntette a zeneszerzésoktatást, az MTA-ra került, ahol a Magyar Népzene Tárának szerkesztését vezette. Irányítása alatt jelent meg később a sorozat első öt kötete. Még ugyanebben az évben lett a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja. Kodály ez időben már a magyar zenei élet egyik legismertebb személyisége. 1942-ben, 60. születésnapján országszerte ünnepelték. Jelentőségének méltó elismerésére a felszabadulás után került sor. 1945-ben a Zeneművészeti Főiskola igazgatói tanácsának lett az elnöke. 1946-49-ben az MTA, 1951-től a megalakuló Zenetudományi Bizottságnak az elnöke. 1952-ben és 1957-ben, 70. és 75. születésnapja alkalmából nagyszabású jubileumi ünnepségekkel, emlékkönyvekkel és egyéb kiadványokkal tisztelték meg. Zeneszerzői tevékenysége életének ebben az utolsó korszakában főképpen a kórusművészet felé irányult, ugyanakkor nagy számban adott ki zenepedagógiai jellegű, az ének- és szolfézsoktatást szolgáló műveket.

Gyakran megfordult külföldön, személyét és műveit mindenütt nagy megbecsüléssel fogadták: 1960-ban az Oxfordi Egyetem, 1964-ben a berlini Humboldt Egyetem díszdoktorává avatta, a Nemzetközi Népzenei Tanács (CIFMC) elnökévé, a Nemzetközi Zenepedagógiai Társulat (ISME) díszelnökévé választotta. 1963-ban Moszkvában a Háry Jánost mutatták be nagy sikerrel. Bartókkal karöltve a magyar népzenére támaszkodva alakította ki egyéni magyar stílusát, művészetével a legmagasabb világszínvonalon képviselte a magyarság zenekultúráját. Életműve a zeneművészetnek jóformán minden ágára kiterjed, mégis külön ki kell emelni kórusművészetét, amely a XX. század zenetörténetében egyedülálló, korszakos jelentőségű. A reneszánsz vokálpolifónia mesterei óta nem volt zeneszerző, aki hasonló súllyal és színvonalon kezelte volna az énekkart. Fáradozásai a magyar zenei műveltség felvirágoztatásáért felmérhetetlen értékűek. Síkraszállt az iskolai énekoktatás megújításáért, pedagógiai jellegű műveivel és írásaival egy műveltebb, tartalmasabb muzsikusgeneráció felnevelésén munkálkodott, fáradhatatlanul küzdött a helyes magyar nyelv és általában a nemzeti tradíciók megőrzéséért. Mint tudós módszeresen gyűjtötte, feldolgozta és rendszerezte a népdalokat és a népi zenekultúra egyéb elemeit, tudományos tevékenységével az összehasonlító népzenetudomány nemzetközileg elismert, úttörő jelentőségű képviselője lett.

(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

Iskola

Ismerj meg hasznos információkat az iskolánk működéséről.